A nevén egyelőre még nem gondolkodtam, úgyhogy az azonosítás miatt kézenfekvőnek találtam a fenti elnevezést.
A szőlő egy Csongrád-Bokros melletti dűlő 0,4 Ha-os Kékfrankos ültetvényéről származik. A szőlő harminc éves telepítésű, tavasszal megújító metszésen esett át. A Holt- Tisza partján fekszik, a terület talaja ennek megfelelően eltérő a borvidékre jellemző homoktól, keveredik a tiszai öntéstalajjal. Fekvése DNY-i. A szőlőt szeptember 8-án szüreteltem 18.3 magyar mustfokkal. Az évjáratra jellemző volt a tavaszi sok csapadék virágzáskor is, majd hosszú nyári szárazság következett. A csak néhol madárkás fürtök azonban az öreg tőkéknek és a talaj víztartalékainak köszönhetően szépen fejlődtek még a száraz időszakban is. A rozé alapanyagául szolgáló szőlőt hajnalban, kézi válogatással, kóstolás után szedtem, majd egyből darálóba került. A préselés csak kis préserővel történt, a "lédús" törkölyt inkább pálinkának hagytam meg. A must enzimes és fajélesztős kezelést is kapott, erjesztése a 13°C-os pincében történt. A derítés utáni fejtés október 21-én történt, majd e hét végén palackba került.
Palackozás előtti érzékszervi próba eredménye:
Színe lazacra emlékeztet, a pektines kezelés hatására kicsit sötétebb annál. A bor a palackozáskor tükrös. Illata határozott, gyümölcsös. Ez összhangban van fiatalosságával, és a borkészítés módjával. A kontrollált erjesztésnek köszönhetően illatában inkább a "technós" vonalat követi, a 11,5 v/v% alkohol nem lóg ki. Ízében élénk, már-már kemény savak (viszonylag korai szüret) jellemzik a közepesnél vékonyabb testet. A lecsengés gyors, száraz, előjönnek a Kékfrankos jellegek. Jelen állapotában egy nem túlcizellált, de őszinte jó ivású rozé, mely remélhetőleg kitart nyárig, hogy jól behűtve, akár fröccsként is emelje az esték hangulatát.
Következik:
E rozé mellé készült egy későbbi szüretelésű is, magasabb cukortartalommal. Egyelőre még nincs derítve, a teszt egy későbbi bejegyzésben. Ugyanaz a szőlő, ugyanaz a technológia. Egy hét eltérés a szüretkor mégis mit jelet? Egyelőre úgy tűnik sokat...
Hamarosan:
Kékfrankos vörös és Zöldveltelini, hovatovább Zalagyöngye? Mind-mind az első próbálkozásaim. Lefejtve-derítve várják, hogy jövő év elején palackba kerüljenek. Addigis hamarosan megkóstolom őket!
